2009. november 19., csütörtök

Ez volt az „én misém”


Emlékszem, hogy valóban nem tudtam megmaradni Céline nélkül, elmentem inkább az asztaltól, otthagyva csemegémet is, mintsem hogy ne menjek utána rögtön, mihelyt ő felkelt. Megfordultam magas székemben, kérve, hogy emeljenek le s azután együtt mentünk játszani. Néha elmentünk a kis „prefektus-lányhoz”; ez igen kedvemre való volt ugyan a park és a sok szép játék miatt, amit nekünk mutogatott, de mégis inkább azért mentem oda, hogy Céline-nek örömet szerezzek, mert jobban szerettem ottmaradni a mi kis kertünkben s kaparni a falat; leszedtük ugyanis onnan az összes kis csillogó pikkelylemezt, ami csak volt s mentünk, hogy eladjuk Papának, aki igen komolyan meg is vásárolta tőlünk.

Vasárnap, mivel kicsi voltam ahhoz, hogy istentiszteletre menjek, Mama otthonmaradt s vigyázott rám; jó voltam s csak lábujjhegyen jártam a mise alatt; de mihelyt láttam, - oly kitörő örömmel, melynek párja nincs - hogy nyílik az ajtó, az én szép nővérkém elé futottam, aki ilyenkor „fel volt ékesítve, mint egy kápolna”[1] . .. s azt mondtam: „Ó, kis Céline-em, gyorsan adj szentelt kenyeret!” Néha nem volt neki, mert későn érkezett...Mit tegyünk most? Erről lehetetlen lemondanom, ez volt az „én misém” ... Hamarosan segítettünk magunkon. - „Nincs szentelt kenyered, hát csinálj magadnak!” A szót tett követte, Céline hoz egy széket, kinyitja a faliszekrényt, kiveszi a kenyeret, levág egy falatot belőle, és igen komolyan elmond felette egy Ave Máriát, azután odanyújtja nekem, én pedig leírom vele a kereszt jelét s nagy áhítattal megeszem, úgy érezve, hogy teljesen olyan az íze, mint a szentelt kenyérnek...Gyakran tartottunk lelki megbeszéléseket, íme egy példa, Mama leveleiből veszem: - „A mi édes két kicsink, Céline és Teréz áldott kis angyal, angyali természet. Teréz Mária öröme, boldogsága és dicsősége, hihetetlenül büszke rá. Igaz, hogy olyan feleletei vannak, ami ritkaság az ő korában, fölényben van Céline-nel szemben, aki kétszer annyi idős, mint ő. Céline ezt mondta egyik nap: „Hogy lehet az, hogy a jó Isten jelen tud lenni egy olyan pici ostyában?” A kicsi ezt mondta: „Ez nem olyan bámulatos, miután a jó Isten mindenható.” - Mit jelent az, hogy mindenható?” - „Hát azt, hogy mindent megtesz, amit csak akar!”...

________________________________

[1] Louis Martin tréfás szólásmondása.

Nincsenek megjegyzések: